Könnyűszerkezetes vagy hagyományos családi házat építsek?

Ügyfeleink, akik házépítés előtt állnak felteszik ezt a kérdést. Nem tudják melyik a jobb választás a könnyűszerkezetes, vagy a hagyományos épület. Ez a cikkünk hosszúra sikerült, de érdemes elolvasnod, mertösszegyűjtöttük benne a legfontosabb információkat, hogy tudd mi igaz és mi nem.

Tehát könnyűszerkezetes vagy hagyományos?

Attól függ kinek és mire kell, mik a céljai. Olvasd végig a cikket és biztosan sokkal tisztábban fogod látni a dolgokat!

Cikkünket két fő részre osztottuk, melyben megtárgyaljuk az alapvető tudnivalókat.

Alapfogalmak könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban

Mit jelent az, hogy könnyűszerkezetes egy ház, milyen lehet még?

Pár szó a mobilházakról, készházakról, konténerházakról

Miben térnek el az egyes épülettípusok tervezési szempontból, avagy lehet-e tégla házat tervezni és könnyűszerkezetes házat megépíteni?

Mikor kell engedélyeztetni, terveztetni és mikor mentesülünk ez alól?

Tények és tévhitek a könnyűszerkezetes és téglaházak építéséről, avagy mi az igazság

Olcsóbb a könnyűszerkezetes ház, mint a téglaház

A könnyűszerkezetes ház falába nehezebb rögzíteni

Gyorsabb a könnyűszerkezetes házakat építeni

A könnyűszerkezetes házak utólag sokkal könnyebben variálhatók

A könnyűszerkezetes házaknak rosszabb a hangszigetelése

Magyarországon csak a téglaházakat lehet eladni

A híres 100m3-es szabály, ha ez alatt maradsz, nem kell engedélyeztetni

A mobilházakat nem kell engedélyeztetni

A könnyűszerkezetes házaknak rövidebb az élettartama

Összedönti a vihar, nem bírja az időjárás viszontagságait, nem időtálló

A könnyűszerkezetes házaknak jobb a hőszigetelése

Bepenészedik a könnyűszerkezetes faház

Szóval ezek azok, amiket a gyakorlatunk során a legtöbbet hallunk. Ezek sokszor bizonyos gyártók vagy forgalmazók eladási érdekét tükrözik, de soknak van azért valóság alapja is. Az alábbiakban ezeket fogjuk megvizsgálni. De előtte van néhány dolog, amit érdemes tisztázni:

Alapfogalmak a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban

1.Mit jelent az, hogy könnyűszerkezetes egy ház, milyen lehet még?

Sokszor ezt a kérdést túl nagy misztikum övezi. A valóságban azt jelenti, hogy

az épület szerkezeti sűrűsége nem nagyobb 250 kg/m³.

Hogy el tudd helyezni kicsit a valóságban

-a kisméretű tégla kb. 1500-1800 kg/m³ van

-a klasszikus Porotherm téglák 600-750 kg/m³ között vannak

-az Ytong tégláké típustól függően 330-540 kg/m³ között vannak

Tehát az építőanyagból egy köbméter mennyiség ekkora súlyú. Ezek azok az adatok, amire szerintem nem mész sokra, nem fogod tudni használni semmire.

Hétköznapi értelembe véve az emberek azt nevezik könnyűszerkezetes háznak, amit nem kőműves falaz.

Sok esetben üzemi körülmények között készülnek és a helyszínen inkább már csak szerelés jellegű munkavégzés történik. Az épület tömege kisebb lesz mely előnyökkel és hátrányokkal is járhat.

Könnyűszerkezetes házakból a legjellemzőbb megoldások a következők

-favázas rendszerű

-fémvázas rendszerű

De ezeken felül van néhány innovatív megoldást pl. a SIP rendszer. A közeljövőben még számos újítással fognak próbálkozni a gyártók. Véleményem szerint ezek egy része marketing fogás lesz. Szépen fogalmazva: régi megoldás új köntösben. Most az egyes rendszerek felett nem célom pálcát törni, bár hozzá teszem, eddig kevés könnyűszerkezetes gyártó tudott meggyőzni a terméke minőségéről. Hozzá teszem, ez nem a könnyűszerkezetes házépítés hibája, hanem az egyes gyártók által belefektetett munka és know-how következménye.

Könnyűszerkezetes háznak minősülnek a konténerházak, a készházak, a mobilházak is.

Egetverően nagy különbség nincsen közöttük, csak kicsit másképpen telepítik, vagy speciálisabb anyagból készül.

Másik lehetőség pedig az, amit a kőműves falaz. Ide tartoznak a téglák, a vasbeton szerkezetek, ezek keverékei, valamint a Gyűrűk Urából is ismert „hobbit lakok”, azaz földházak, melyeknek mostanában kezd egyre nagyobb rajongótábora kialakulni.

És amit még fontosnak tartok megjegyezni, CSAK AZ ÉPÜLET TARTÓSZERKEZETÉRE VONATKOZIK! És a tartószerkezetnek az a szerepe, hogy tartson. Semmi több. A tartószerkezeten kívül az épület összes többi kiegészítő szerkezete (szigetelések, burkolatok, ajtók, ablakok) lényegében megegyeznek a két típus esetében

2. Pár szó a mobilházakról, készházakról, konténerházakról:

Ezzel a témával foglalkozó fórumokon szoktam olvasni erről és még mindig nagy misztikum övezi ezt a kérdést, hogy lehet-e vagy sem Magyarországon ilyeneket építeni.

Igen, lehet.

Ezt határozottan állítom. Cégünk is több ilyen épületet terveztt már. Az egész a megközelítési módján múlik.

A konténerház könnyűszerkezetes épület. A Mobilház is könnyűszerkezetes épület. Sőt a készház is könnyűszerkezetes épület.

Teszem ezt azért, mert állandóan látom a kérdést előkerülni, hogy „mobilházat szeretnék, arra nem kell engedély”. „A konténerházat nem lehet engedélyeztetni”, valamint: „100m3 alatt nem kell engedély”. Nem tudok semmilyen jogszabályról, ami megtiltaná a könnyűszerkezetes épületek tervezését és építését Magyarországon. Márpedig amit nem tilt alkotmány, törvény, jogszabály, rendelet, azt lehet csinálni. Az már másik kérdés, hogy a tervezni kívánt épület megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

Amin még szokott menni a vita, hogy a mobilházakra kell-e engedélyt kérni. Erre is egyértelmű tömör választ tudok adni:

Igen, kell.

De ezt majd a következő szekcióban kifejtem kicsit részletesebben. Ugyanis az építési engedélytől eltérő engedélyek is léteznek. Szóval kell rá, de nem mindegy milyen.

3. Miben térnek el az egyes épülettípusok tervezési szempontból, avagy lehet-e tégla házat tervezni és könnyűszerkezetes házat megépíteni?

Majdhogynem semmiben. Kicsit mások az igazoló számítások, kicsit mások a kialakított szerkezetek, de tervezési szempontból ugyanazt az anyagot kell előállítani és engedélyeztetni (azt, hogy az engedélyezés alatt mit értek kicsit részletesebben kifejtem később). A lényegi különbség igazából a tartószerkezeti tervfejeztnél lesz.

Jellemzően a családi házakat egyszerű bejelentéses eljárással kell megtervezni (a szakma erre az engedélyezi típusra azt mondja, hogy ez nem számít engedélyezési eljárásnak. Szakmai szemmel igazuk van. De attól függetlenül a Te szempontodból majdnem ugyanazt a tervet kell előállítani. Legnagyobb különbség az úgynevezett tartószerkezeti munkarészben érhetők tetten). Az egyszerű bejelentéses terveknél a monolit vasbeton épületrészeket kiviteli terv részletességűre kell megtervezni. A szabályalkotónak a célja ezzel az, hogy egy ilyen tervből a házadat tényleg meg is tudd építeni.

Könnyűszerkezetesnél ilyen viszont csak az alapozásnál, vagy még ott sincsen. Van viszont helyette más. Ez pedig a statikus szakértői nyilatkozat, vagy a minőségi tanúsítvány. Ahhoz, hogy ez tiszta legyen picit bele kell menjünk az EU-ban forgalmazott építőanyagokkal kapcsolatos minőségi elvárásokba, azaz az úgynevezett teljesítménynyilatkozatok témájába. Ha ezzel nem rendelkezik az adott termék (pld egyedi szerkezet, bontott anyag stb.), akkor az adott anyag beépíthetőségét a kivitelező Felelős Műszaki Vezetője (FMV) hagyhatja jóvá.

Példa:

Tegyük fel, hogy kivágsz egy fát és azt szeretnéd a házadba beépíteni, akkor arról az FMV-nek kell nyilatkozzon beépítés előtt. De jön a kérdés, hogy még csak tervezem az épületet. Azt sem tudom ki lesz a kivitelező. „Szerencsére” a szövevényes magyar jogszabályoknak erre az eshetőségre is van válasza. Úgy rendelkezik, hogy az adott anyag beépíthetőségét a tervezőnek kell meghatároznia. Ez pedig általában egyedi szerkezet. Nincsen minősítése sem. Ezért előírja a szükséges statikus szakértőt alkalmazni, ami természetesen több pénzbe kerül Neked.

Egyedi szerkezetnek minősül továbbá az a könnyűszerkezetes ház rendszer, amiről a ház gyártója nem ad úgynevezett teljesítménynyilatkozatot, hanem egyedi anyagokból válogatja össze az építőelemeket.

Ehhez szintén statikus szakértői igazolás szükséges, mivel mi csak olyan anyagot tervezhetnénk be, aminek van teljesítménynyilatkozata. (Teljesítménynyilatkozat kiállítás az EU jogszabályok értelmében a gyártók kötelessége. E nélkül az EU-n belül építőanyag nem hozható forgalomba. Ezt a papírt a beépítés előtt az építési naplóba fel kell tölteni – hivatalosan)

Javaslom, ha könnyűszerkezetes házat tervezel építeni, akkor olyan gyártót válassz, aki magára az egész épületre rendelkezik minősítéssel. Megkönnyíted a dokumentálást már a tervezés időszakában is.

Megcserélhető-e a könnyűszerkezetes és hagyományos épülettípus áttervezés nélkül:

Általános esetben nem, mivel könnyen előfordulhat, hogy jogszabályilag szükséges tervrészletek hiányozni fognak (ugye azok a monolit vasbeton kiviteli tervrészek, amik szükségesek egy téglaháznál, de nem szükségesek a könnyűvázas épületeknél). Arról, hogy mikor milyen körülmény között lehet mégis váltani, külön cikket lehet írni, mert mindent lehet, csak akarni kell. Természetesen ezt is meg lehet oldani, ha nagyon muszáj, de mindenki jobban jár, ha előre eldöntöd ezt a kérdést.

4. Mikor kell engedélyeztetni, terveztetni és mikor mentesülünk ez alól?

Erről írtam egy külön bejegyzést is, melyet ide klikkelve elérhetsz. A lényeg, ha lakóépületet építesz, akkor biztosan kelleni fog valamiféle eljárás, általában egyszerű bejelentés. Tévhit az, ha mobilházat tervezel nem kell semmilyen engedély. Mint a fenti cikkben írtam is, ha nem építési engedély köteles, akkor a település képének megőrzése érdekében még mindig egy településképi eljárás alá esik a dolog.

Egyébként ez a legtöbb helyen akkor is előírás, ha csak át akarod festeni a házadat. Ilyen és egyéb kiskapus eljárások persze léteznek és mindent meg lehet oldani, de ezekben az esetekben nyilván kompromisszumot kell köss. Pl. azt, hogy nem lehet lakófunkció hivatalosan az épületedben. Így nem kaphatsz rá lakásépítési hitelt, CSOK-ot és egyéb állami támogatásokat sem. Szóval, ha nagyon nem szeretnél engedélyt a házadra akkor 100m³ alatti melléképület esetén nincsen probléma. Közműveket bekötheted, azzal sincsen probléma. De nem lesz lakóépület. Nyilván ettől kezdve az értéke is más lesz egy ilyen épületnek eladásnál. Ezt mérlegeld mindenképpen. Viszont, ha lakóépületet szeretnél akkor 300m² alatt egyszerű bejelentés, felette építési engedély kötelezett lesz az építkezés.

Amit tarts észben!

Ha nincsenek tervek, amik azt hivatottak szolgálni, hogy Te mit szeretnél megvalósítani, akkor szerinted mit fogsz kapni? Minél részletesebb egy terv, annál inkább azt fogod kapni, mint amit a tervezővel közösen megálmodtatok, amit valójában szeretnél.

Sok esetben ezért is szoktuk javasolni egy jogszabályi előírásnál részletesebb kiviteli terv készítését. Korábban kivitelezőként dolgoztam és rengetegszer kellett visszabontani, mert készítettük terv szerint az épületet, majd jött a Megrendelő, hogy ezt nem így gondoltam. És ez pénzbe került neki. Neked is pénzbe fog kerülni, ha nem tudod előre mit akarsz! Ezért nem mindegy ki tervezi az épületedet.

Most, hogy ezt a négy alaptételt tisztáztuk, nézzük a tényeket és tévhiteket, amik rendszeresen visszatérnek a könnyűszerkezetes és tégla építésű házak terén.

Szóval ezek azok, amiket a gyakorlatunk során a legtöbbet hallunk. Ezek sokszor bizonyos gyártók vagy forgalmazók eladási érdekét tükrözik, de soknak van azért valóság alapja is. Az alábbiakban ezeket fogjuk megvizsgálni. De előtte van néhány dolog, amit érdemes tisztázni:

Tények és tévhitek a könnyűszerkezetes és téglaházak építéséről

1. Olcsóbb a könnyűszerkezetes ház, mint a tégla ház.

Tartja a közhiedelem. Én inkább ezt úgy pontosítom, hogy a tartószerkezetének megépítése általában olcsóbb egy könnyűszerkezetes épületnek. Generálkivitelezői pályafutásom alatt volt, hogy annyiért építettünk egy négyzetméter álmennyezetet, mint amennyit egy agglomerációs lakás négyzetméteréért fizetsz. És tettük mindezt könnyűszerkezetes épületben. Egy épület árának felszereltségi szintjétől függően 10-50%-ba kerül a tartószerkezete. Manapság a tartószerkezetre téglaépület esetén olyan nettó 200-250 ezer Ft/m²szoktak számolni, addig ugyanez könnyűszerkezetnél jellemzően nettó 130-170 Ft/m² közül mozog (tetővel együtt, ha ennél sokkal olcsóbb árat kapsz kérdezz rá, hogy a tetőszerkezet is benne van-e). De ez az ár erősen függ a szerkezeti rendszerek milyenségétől.

Röviden: igen olcsóbb lehet, de nem feltétlenül

2.    A könnyűszerkezetes ház falába nehezebb rögzíteni polcokat.

Semmivel sem nehezebb, mint egy téglaépület esetében. A mai modern téglákhoz is ugyanolyan speciális rögzítő elemekre van szükség. Ma már egy Porotherm téglához sem fog senki javasolni neked fatiplit. Az sem mindegy, hogy milyen fúrószárral fúrsz és az sem, hogy ütve fúrót bekapcsolod-e. Amit a biztonság kedvéért javasolni szoktam tervezéskor, hogy ha gipszkartonba akarsz rögzíteni és nem tudod még, hogy hova, akkor alsó rétegnek használj OSB lapot, vagy külső rétegnek gipszrost építőlemezt. Ezek teherbírása sokkal nagyobb és ahol ezeket használod, oda ugyanolyan nehéz dolgokat tudsz felrögzíteni, mint téglafalra.

Röviden: Nem, de a tervezésnél és a kivitelezésnél is oda kell figyelni a megerősítésre a későbbi rögzítések végett

3. Gyorsabb a könnyűszerkezetes házakat építeni.

A könnyűszerkezetes épületek egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg előszerelési munkát üzemi körülmények között tudnak végezni, ezáltal egyenletes minőséget tudnak garantálni a gyártók. Az építkezés kevésbé van kitéve az időjárás körülményeinek. Jellemzően míg egy normális családi ház akár egy évig is készülhet, egy könnyűszerkezetes épületet pár hónap leforgása alatt kulcsrakészre tudnak kivitelezni. Az idő pedig pénz. Fontos szempont lehet neked is, hogy melyiket válaszd.

Röviden: Egyértelműen igaz.

4. A könnyűszerkezetes házak utólag sokkal könnyebben variálhatók?

Nagyon sokan szokták mondani, hogy bármikor arrébb lehet tenni a belső falakat. Ezzel nem értek egyet. Ha normálisan meg akarod csinálni, akkor az épületakusztika vet gátat ennek az elgondolásnak. Ezt majd a következő pontban tisztázzuk. Ha egy falat át szeretnél variálni pontosan ugyanazokat a lépéseket kell megtedd. Jó eséllyel abban a falban lesznek vezetékek, amiket át kell mozgatni, kiváltani, áttervezni. Ugyanúgy lesz bontási törmeléked. És amúgy, ha ilyen terveid lennének téglából falazott épületben is lehet gipszkarton válaszfalakat építeni, hogy később tudj variálni. Ne ez legyen a döntő érv a könnyűszerkezet ellen vagy mellett.

Röviden: korrekt kivitelezésű épületek esetén nincsen különbség benne. Nem igaz.

5. A könnyűszerkezetes házaknak rosszabb a hangszigetelése.

Ez így ebben a formában nem igaz. A hangszigetelés és épületakusztika egy külön szakterülete az építészetnek. Dióhéjban annyit jegyezz meg, hogy ami nagyon nehéz anyag (pl. vasbeton), az nagyon jól szigeteli  a léghangot (tehát ha hangosan szól a rádió), viszont a kopogó jellegű hangokat vezeti (pl. tűsarkú cipő lépdelésnél.) Ezzel ellentétben a lágy hangszigetelések mivel nincsen tömegük a léghangot sokkal kevésbé csillapítják, ellenben a kopogó hangokat remekül megfogják. A legjobb hangszigetelési értéket a két féle anyag kombinációjából hozhatjuk ki. Ezért is tesznek az aljzatbeton alá szigetelést az emeleteken. Könnyűszerkezetes épületekben is lehet alkalmazni olyan megoldásokat, amik remekül szigetelik a léghangot, attól mégis könnyűszerkezetes marad az épület. Csak kicsit nehezebb lesz és többe fog kerülni. Szóval az, hogy milyen az épület szigetelése nem feltétlenül azon múlik, hogy téglából vagy fából készíted-e otthonodat.

A variálhatóságra kicsit visszakanyarodva:

Erre jellemzően két megoldást használnak. Az egyik amikor előbb falazunk és utána csinálunk aljzatbetont, míg a másik amikor az egész házat lebetonozzuk és utána készítjük a falakat, mert így később tényleg könnyen átrakhatjuk őket. Ezt szemlélteti a két csomóponti ábra is:

Az első esetben garantált (helyes kivitelezés esetén), hogy a kopogóhangot a beton nem viszi át egyik helyiségből a másikba, míg ez a másodiknál nem lesz megoldva. Ekkor a fal túloldalán sétáló ember minden léptét tisztán fogod hallani (ezt persze lehet szőnyeggel meg zokniban járással csillapítani). Nyilván valamit valamiért. Ha nem akarsz  ezzel együtt élni, akkor viszont marad az első megoldás, aminek a hátránya a lassabb kivitelezés, illetve az, ha át akarod rakni a falat később, akkor bizony az aljzatot is bontani kell. És a pláne az egészben, hogy ez tök független attól, hogy milyen szerkezetből készül a házad.

Egy kivétel azonban lehet. Egyes gyártók tartószerkezetileg figyelembe veszik a válaszfalakat is. Ekkor hiába könnyűszerkezet, nem tudsz módosítani egykönnyen.

Röviden: Nem feltétlenül igaz.

6. Magyarországon csak a téglaházakat lehet eladni.

Ez nemigaz. Tény azonban, hogy nálunk nincsen nagy hagyománya a könnyűszerkezetes építési technológiáknak. Ez szakértelmet kíván, bár ugyanezt el tudom mondani a kőművesmunkáról is. Többen mondják, hogy jól képzett szakembert fa vagy fém vázszerkezetes házak készítéséhez nagyon nehéz találni Magyarországon. Megnyugtatlak kőművest még nehezebb. Legalábbis olyat, aki érti a dolgát. Aki értett a szakmához, azok már külföldön dolgoznak és mindegy, hogy falazni kell, vagy falvázprofilt szerelni. Sőt egyre inkább látom azt, hogy könnyebb jó könnyűszerkezetes házat építeni, mint téglát, mert előbb találsz szakembert hozzá. Viszont a minőséget itt is meg kell fizetni. Azok a sokévre visszamenő referenciával rendelkező megbízható gyártók, akiket jó szívvel ajánlani tudok, sokszor majdnem annyit elkérnek egy házért, mint ha az falazott szerkezetből készülne.

Egy könnyűszerkezetes épületet jellemzően 10-20% százalékkal olcsóbban lehet eladni egy hasonló tömörfalas háznál.

Egy jó ingatlanos viszont nem a tartószerkezetet fogja eladni, hanem a környéket, az életérzést, amit a ház nyújt, az otthonosságot, az iskola/játszótér/vízpart közelségét, a nyáron hűs árnyékot adó diófát az udvarban, vagy a kertitavat amire a nappalid néz. Ha ez nem így lenne, akkor miért lennének most Budapest V. kerületében ilyen horror lakásárak, míg 50km-el arrébb egy ugyanolyan épület felébe vagy harmadába, esetleg még kevesebbe kerül. Megépíteni szinte ugyanannyiba kerül. Mégis többet kérnek érne. A környék adja el a házat nem a szerkezet. Igen lehet, hogy lesz, akinek ez nem tetszik, de ha jó az épület, jó a környék, jók az adottságok úgyis el fog menni. Befektetőként érdemes mérlegelni, hogy melyik éri meg jobban, ha gyorsabban kész van és kevés profittal, de gyorsabban fordul a pénzed, vagy ha több a haszon, de sokat kell rá várni.

Röviden: Hamis. El lehet adni a könnyűszerkezetes házakat is, bár kicsit kevesebbet érnek.

7. A híres 100m3-es szabály, ha ez alatt maradsz, nem kell engedélyeztetni.

Igen ilyen van. Bővebben a jogszabályi hátteréről itt olvashatsz. Egy apró, de nagyon fontos tényt azonban mindenki figyelmen kívül hagy. Ez nem vonatkozik lakóépületekre! Ha te azon gondolkodsz, hogy nagyon olcsón veszel egy 100m³ alatti mobilházat, és majd beleköltözöl, hát megteheted a saját felelősségedre. De az nem lehet lakóépület. Nem kaphatsz rá lakásépítési hiteleket. Nem kaphatsz rá CSOK-ot. Így később eladni is csak telekként tudod az ingatlanodat.

Röviden: Hamis ez a jogszabály nem lakóépületekről szól.

8. A mobilházakat nem kell engedélyeztetni?

Erre a kérdésre az előző pontokban már adtam választ. Kell engedélyeztetni, amennyiben ezt lakóépület funkcióval tervezed vásárolni és telepíteni. Persze, ha nincsen „kedves szomszéd” vagy tényleg nem lakóépületnek használod, akkor szóba kerülhetnek alternatív folyamatok is, de a kockázat a Tiéd lesz. Ha büntetnek, nem a gyártót fogják büntetni, hanem téged. Partvonalról könnyű kiabálni. Azért, mert egy gyártó azt mondja, hogy nem kell, az nem biztos, hogy úgy van. Neki az az érdeke, hogy a lehető legtöbbet értékesítsen. Én csak arra kérlek, hogy járd jól körbe, valójában milyen engedély szükséges hozzá.

Kérj hozzá szakértői segítséget, ha nem vagy biztos a dolgodban (általában építész tud segíteni). A fórumokon sokszor mindenki mindenfélét mond. Amit kockáztatsz vele, az egy büntetés, és attól függően, hogy szabályos vagy szabálytalan az épület még elkészítettik veled a terveket, tehát a tervezési díjat kifizeted. Ha meg nem szabályos, akkor elbontatják (mobilház esetén ugye el is lehet tolni, de hova teszed?).

És még egy apróság. Hogy tudd a hatóságok évente készítenek légifelvételeket (un. ortofotókat) a saját területeikről és rögzítik az évenkénti állapotokat. Ha te később akarsz valamit kezdeni ezzel az épülettel, akkor bizony visszamenőlegesen  tudják ellenőrizni, mikor került oda. Ha te valamit odaépítesz teljesen szabálytalanul, akkor annak 10 év az elévülési ideje. Ha ez letelik, akkor már csak egy meglévő épületként kell rá hivatkozni és nem vizsgálják, hogy miért, vagy mikor került oda.

Röviden: Hamis. Valamilyen papír beszerzése szinte biztosan szükséges. Nagyon kevés esély van arra, hogy minden papír nélkül bármit is csinálhatsz.

9. A könnyűszerkezetes házaknak rövidebb az élettartama, ezért nem szabad ilyet venni?

Enyhén szólva téves. Egy ház élettartama nem a tartószerkezet jellegétől függ. Az Alpokban szerintem minden kis faluban több tucat olyan házat lehet látni, amelyik fából készült és nincsen semmi baja. De nem kell messzire menni országunkban fellelhetők olyan épületek, melyek az 50-et sem érték el és mégis inkább célszerűbb bontani, mint bármi mást kezdeni vele.

Egy épület tartóssága a kivitelezés és a felhasznált építőanyagok minőségétől függ. Egy tűzihorganyzott, minőségi acélszerkezet szakszerű beépítés mellett kétlem, hogy 50 év alatt tönkre menne. Ezt persze nem tudod ellenőrizni vásárláskor. De ugyanez a kérdés ott fog lebegni előtted egy téglaépületnél is. Biztos vagy benne, hogy betették a fal alá a talajnedvesség elleni szigetelést? Biztos vagy benne, hogy a falazóhabarcsból nem spórolták ki a cementet, ha már nem a gyári habarcsot használták? Vagy a vasat a vas beton szerkezetekből? Szóval a minőség éppolyan lutri egy könnyűszerkezetes háznál és egy téglaháznál is. Nyilván a normális kivitelező nem fogja az anyagot kispórolni, hiszen ő is garanciát vállal a munkájára és törekszik a legjobb minőségre. Ezt viszont meg kell fizetni. Tisztelet a kivételnek, de tapasztalatom szerint olcsó húsnak híg a leve.

Röviden: Nem igaz. Korrekt kivitelezés mellett nincsen különbség az élettartamban.

10. Összedönti a vihar, nem bírja az időjárás viszontagságait, nem eléggé időtálló

Őszintén szólva ilyet én még kis hazánkban nem láttam. Ezeket az épületeket ma már földrengésbiztosra méretezik. Ettől az opciótól kell a legkevésbé tartanod.

Amúgy ne menjünk messzebbre. A téglaépületek tetőszerkezete is könnyűszerkezetes…

Igaz néha elsodorja a vihar. De azon elgondolkoztál, hogy ott esetleg kivitelezési hiba is történhetett?  És azon, hogy akár magától is összedőlhetett volna? A vihar lehet csak az utolsó lapát volt.

Röviden: Nem igaz. Egy jól megépített könnyűszerkezetes épület ugyanolyan stabil és időtálló.

11. A könnyűszerkezetes házaknak jobb a hőszigetelése.

Magyarországon az épületek energetikai követelményeit a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet rögzíti. Ez nem csak a hőszigetelésre tér ki, hanem az épületek összes energetikai jellemzőjére. Nem tesz különbséget abban, hogy az épület könnyűszerkezetes vagy tömörfalas lenne.

Ugyanazt a követelményt kell kielégítse. Van azonban mégis némi különbség a két építési technológia mögött, aminek kihatása van az energetikára. Ez pedig az un. hőtároló tömeg. Ennek magyarázatához térjünk kicsit vissza az általános iskolai földrajz órákhoz. Itt ugye megtanultuk, hogy az óceánok mentén a partokhoz közel érvényesül a nagy víztömegek hűtő-fűtő hatása. Nos ez pont a hőtároló tömeget jelenti az épületeknél.

Magyarul, ha neked van egy beton falad, ami igen nehéz, nagy a tömege, és azt fel tudod fűteni egy adott hőmérsékletre, akkor ezt a hűtő-fűtő hatást fogja érvényesíteni.

Azaz, ha a fűtést abbahagyod, akkor az elkezdi visszasugározni a hőt a környezetének. Sőt ezt teszi úgy, hogy minél nagyobb a tömege, annál tovább tart a visszasugárzás. Nyilván ezért cserébe több idő és több energia felfűteni is. Másik példa egy kellemes nyári este. Megvan az érzés, amikor reggeltől estig tűzött a nap? Utána mikor éjjel kiültök egy hideg üdítőre a családdal a teraszra, érzitek, bár ugyan rég lement a nap, de a beton még mindig ontja magából a meleget. Ez szintén pont ugyan ez.

A házakra ezt lefordítva azt jelenti, hogy minél nagyobb tömeget képvisel az épületed annál, annál kevésbé lesz kitéve a hőmérsékletingadozás hatásainak.

Ezért van az, ha nyáron bemész egy régi épületbe kellemesen hűvösnek érzed, pedig nincs is klíma benne. Könnyűszerkezetes épületeknél ez a hatás alig van jelen. Ezért cserébe viszont nagyon hamar fel tudod fűteni az épületet. Akár egy két óra is elegendő. Érdekes tapasztalat volt ezzel kapcsolatban. Tavasszal egy barátunk nyaralójában voltunk, mely fa vázszerkezetből épült. Vegyes tüzelésű kályhával fűtött, mivel még akkor éjjelenként nagyon hűvös volt. Amikor leégett a tűzifa, kb. egy órán belül már igen hűvös volt benn.  Amikor ismét tüzet raktunk viszont gyorsan helyre állt a rend. Tömören erről szól. Ezt tudd, mielőtt döntést hozol.

Ezen kívül még egyéb tényezőknek is meg kell feleljen egy épület. Az azonban elmondható, hogy a legtöbb esetben, ha pusztán a falak hőszigetelő képességét nézzük, akkor

a könnyűszerkezetes épületeket valamivel vékonyabb szerkezetből is meg lehet oldani.

Ez akkor lehet fontos, ha eladásra készül a ház és nem mindegy, hogy a beépített alapterületből (az összes fal és helyiség együtt, melynek maximális mértéke minden esetben szabályozva van) hány négyzetméter lesz eladható. Csak ezen épület méretétől függően akár millió forintos tételt is lehet fogni.

Azonban a kor halad előre. A könnyűszerkezetes házak gyártói is számos megoldással álltak elő, hogy a hőtárolásból adódó elvárást ki tudják elégíteni, így csak ennek az egy dolognak az eltérése nem indokolja, hogy az egyik, vagy a másik mellett tedd le a voksodat. A mai modern téglák, főleg az un. Ytong falazatok (szakmai nevén gázszilikátok, vagy pórusbetonok) manapság már annyira ki vannak könnyítve, hogy nem állnak messze a könnyűszerkezetes épületek fizikájától, ugyanúgy falazni kell, csak sokkal könnyebbek.

Röviden: Hamis. Azonos energetikai követelményeknek kell megfeleljen a két épülettípus. használat közben lehetnek azonban eltérések az épületek tulajdonságaiban

12.    Bepenészedik a könnyűszerkezetes ház.

Van egy rossz hírem. Nem csak az, hanem a tégla is. A penész és a magas páratartalom különböző okokból jelenhet meg. A penész jellemzően a hideg felületeken lecsapódó pára miatt jelenik meg. Ennek egyik ellenszere a hőszigetelés. És egyben az egyik legjobb is, mivel passzív. Így egyik irányból elvettük annak a lehetőségét, hogy ne tudjon lecsapódni. A másik oldal, ha a páratartalmat csökkentjük. Ennek több módja is létezhet.

Az egyik a légtechnikai berendezések használata, ami ma már nem mondható egy családi ház esetében sem komoly extrának.

A másik a rendszeres szellőztetés. A mai modern ablakoknak az a tulajdonsága, hogy légtömör pont azt teszi lehetővé, bizony a pára se menjen ki. Ezt továbbá megfejeljük azzal, ha az épületet kívülről műanyagba bugyoláljuk (ezek ugye a modern hőszigetelő rendszerek). ugyanezt elkövetjük a könnyűszerkezetes házaknál, ahova belülre párazáró fóliát teszünk, hiszen, ha nem tennénk, akkor a pára a szerkezetben lévő hőszigetelést teszi tönkre.

Kérdés, honnan jön a pára:

hát belőlünk emberekből lélegzés vagy izzadás során, főzés, zuhanyzás során életmódunkból, illetve régi épületeknél a talaj felől is érkezhet, ha a régi nedvességszigetelés már elöregedett és nem látja el célját. Régi épület utólagos hőszigetelését ezért célszerű átgondolni. Nem biztos, hogy nyerő műanyagba csomagolni. Szerencsére ma már erre is vannak megoldások. Ezek viszont nem olcsók. Szóval úgy gondolom, hogy ez a problémakör nem kifejezetten a könnyűszerkezetes épületekre jellemző.

Viszont egy érdekes megfigyelés. Szakmabeli kollégákkal azt figyeltük meg, hogy a vasbetonból épült épületek páraháztartása tűnik a legszárazabbnak, míg az Ytongra sokan panaszkodnak, hogy nagyon párás lakóklímát eredményez. Érdekes megfigyelés, de ezek erősen függnek a használat módjától is.

Röviden: Hamis. Az, hogy nedvesedik vagy penészedik, nem a tartószerkezettől függ, hanem a kivitelezés és felhasznált anyagok minőségétől, igényességétől.

Összegzés:

Remélem tudtam segíteni és sok olyan kérdésre választ adni, melyek ott motoszkálnak a fejedben, hogy vajon melyik a jobb megoldás. Azt, hogy neked melyik a jobb megoldás, csak Te tudod eldönteni. Én, mint mérnökember abban tudok segíteni neked, hogy a kellő információval rendelkezz a döntés előtt.

A legrosszabban akkor jársz, ha nem tudod mire vállalkozol, mit szeretnél elérni. Úgy képzeld ezt el, mint egy falat, amire fel akarsz mászni. Te döntöd el, melyik falnak támasztod a létrádat, és mindig ott lesz a veszély, hogy mikor felérsz és átnézel felette, akkor derül ki, hogy te nem is ezt akarod. Ebben próbálok most segíteni Neked, hogy ne a fal tetején derüljön ki, hogy  bizony Te nem ide akartál eljutni.

Végezetül néhány támpont, amit a döntésnél mérlegelned kell. Legyen ez egy sorvezető, az eddigiek tanulsága:

-Fontos neked az eladhatóság? Tény, hogy könnyebb értékesíteni a hagyományos téglaépületeket.

-Fontos neked a maximális helykihasználás? Ha igen akkor tudsz nyerni pár négyzetmétert egy könnyűszerkezetes házzal.

-Melyik neked a kényelmesebb, ha gyorsabban felfűtöd a házad, vagy ha lekapcsolt fűtés mellett sem hűl ki huzamosabb ideig otthonod? Az első esetben a könnyűszerkezet a nyerő, utóbbiban a tégla.

-Számít mennyi idő alatt készül el? Ha nagyon sürget az idő jobban jársz a könnyűszerkezetes megoldásokkal.

-Szeretnéd a későbbiekben átszállítani a házad máshova? Itt jön szóba a konténer vagy mobilház.

-Ugyanolyan minőségben szeretnél olcsóbban építkezni? Ebben az esetben szintén a könnyűszerkezet mellé tenném a voksomat.