Könnyebb, gyorsabb, olcsóbb, jobb, jobban hőszigetel, csak fizetsz és már szállítjuk is! Ismerős kifejezések? Téged is gondolkodóba ejtett már a könnyűszerkezetes ház építésének lehetősége? Nem csodálkoznék, mert nagyon rákattantak mostanában az emberek erre. A kérdés csupán annyi, hogy ezek az ígéretek valóban igazságot mondanak-e, és megállják a helyüket?

Ha egy ideje már olvasod ezt a blogot, akkor már tudod is választ: nem mindig.

Szögezzük le! Nem vagyok a könnyűszerkezetes házak esküdt ellensége. Sőt, itt a Consolumnál nagyon szívesen foglalkozunk ezek tervezésével is. Több ilyet terveztünk és építettünk már.

Az írás célja az, hogy felhívjam a figyelmed arra, hogy fontos körültekintően tájékozódnod, és tudatosan döntened, ha építkezésre szánod el magad! Nyugodtan elhiheted, hogy a mai könnyűszerkezetes házak kiválóak. De a tervezés lényege pont az, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amely neked a legjobb!

Miért fontos a tudatos döntéshozatal?

Hogy egyszerű példával éljek, nem a gombhoz veszed a kabátot sem. Igazából egy épületnek a tartószerkezete, és egyéb fizikai tulajdonságai, csak részletkérdés. Ha építkezel, nem a tartószerkezetben fogsz élni majd, hanem az általa körülhatárolt térben. A szerkezetnek csupán teherhordó szerepe van.

A könnyűszerkezet azt jelenti, hogy az épület teherhordó szerkezeteinek (falak, tetők födémek mennyezet) átlag sűrűsége 300 kg/m³ alatt van. Csak, hogy össze tudd hasonlítani, a mai modern téglák és falazóanyagok 450-700 kg/m³ körül mozognak, a vasbeton szerkezetek pedig 1800-2200 kg/m³ tartományba tehetők. Vagyis az, hogy egy épület könnyűszerkezetes, mindössze annyit jelent, hogy mekkora a szerkezetének a tömege.

Nyilván ez a tulajdonság befolyásol egyéb dolgokat és lehetőségeket is, amelyeket különböző technológiákkal lehet kiküszöbölni.

A döntés meghozatalánál szerintünk nem a tartószerkezetnek kell a fókuszban lennie! Sokkal inkább az igényeidnek, és ennek tudatában, mintegy ezt kiszolgálva kell kiválasztani a számodra legjobb műszaki megoldást.

Ne ülj fel a marketingvonatra! Ne válaszd ki a gyártót a tervezés előtt!

Miért? Mert onnantól fogva nincs semmi mozgástered. Kötve leszel a gyártóhoz, a tervezőjéhez, a műszaki megoldásokhoz. ha pedig úgy alakul, hogy később egy másik gyártó megoldásai jobban tetszenek, akkor az addig befektetett munka jelentős része veszendőbe mehet. Plusz még hozzájön a pótmunka, és természetesen a pénzveszteség.  És persze a másik gyártó is jó eséllyel ragaszkodik majd a saját tervezőjéhez

Én pedig továbbra is azt mondom, az első kell legyen a te igényed, és ahhoz megkeresni a megfelelő megoldást.

Nem feltétlenül éri meg először gyártót választani!

Vannak helyzetek, amikor ez is járható irány, de hangsúlyozom: a kulcs a tudatosság. Ez leginkább csak akkor lehet jó döntés, ha szorít az idő valami miatt.  Ilyenkor szóba kerülnek a gyártó sablon tervei. Ha ezek  közül tudsz választani, gyorsabb lesz a tervezés és a gyártás folyamata is, hiszen optimális esetben az alaptervek, és gyártmánytervek  már megvannak.  Csak engedélyeztetni kell (ami azért szintén beletelhet 1-3 hónapba) és már kezdődhet is az építkezés.

A másik ilyen helyzet lehet, ha az acélunk, hogy a lakás nettó alapterületét maximalizáljuk. A könnyűszerkezetes épületek ugyanis vékonyabb falszerkezetekkel tudják teljesíteni az energetikai minimumokat. (Ez persze nem jelent egyet azzal, hogy jobbak is energetikai szempontból, mint más megoldások.) Tervezéskor pedig a maximálisan beépíthető területet a telek méretéből számoljuk ki, és a falakkal együtt mért (bruttó) alapterületet vesszük figyelembe. Tehát, ha a falak vékonyabbak, ugyanakkora bruttó alapterülethez több eladható nettó alapterület készül, mint más egyéb falazat esetén.

Ezen kívül persze lehet még rengeteg szempont, most csak a legjellemzőbbeket említettem. Ebből is kitűnik, hogy ahány megrendelő, annyi féle igény létezhet. az igényeid legjobb kiszolgálása érdekében pedig érdemes már a kezdetektől releváns szakmai információkat gyűjtened építészektől, műszaki emberektől.

Megéri könnyűszerkezetes házat építeni?

Meglep, ha azt mondom: attól függ?  Igények, elvárások szempontjából kell ezt is vizsgálni. Neked esetleg az egyik szempont nem lényeges, míg másnak pont az lesz meggyőző érv a döntéshez.

Tévhit 1.: A könnyűszerkezetes ház gyorsabban, pontosabban megépíthető

Talán ez a legfőbb előnye ezeknek az épületeknek, hiszen üzemi körülmények közt precízen előre gyárthatóak.  De vigyázz kit választasz! Rengeteg gyártó a profi marketinggel eladja magát, később azonban minden felelősséget hárít, ha valami gond van a termékével. Tologatják a felelősséget, mutogatnak a kivitelezőkre, hogy ők nem tehetnek semmiről, a tervező hibázott, ők csak a gyártók.

Ha az időtényező a legfontosabb számodra, akkor megérheti a könnyűszerkezetes ház mellett dönteni, azonban érdemes ilyenkor egyedi tervezésű épület helyett a típusházakból választani. Mennyi időt nyerhetsz?Egy téglaépület tartószerkezetének elkészüléséhez, a technológiai időket betartva, átlagosan 3-4 hét szükséges. A könnyűszerkezetes épület esetében ez kb. 1 hét. Tehát nyertél 2-3 hetet.

Minden egyéb munka a helyszínen történik, és az építkezés további részében gyakorlatilag nincs különbség a két verzió között. Igaz, a homlokzati hőszigetelést, és a belső kartonozást is elő lehet készíteni az üzemben, sőt akár a nyílászárókat is be lehet ott építeni, de ezek is csak maximum 1-2 hetet jelentenek a teljes elkészülés során a téglaházhoz képest.

A gyártók viszont tökéletesen megtalálták a technológia marketing értékét, és ezt meglovagolva azt mutatják neked, hogy egy hét, vagy akár néhány óra alatt megépítik a házad. No, persze! Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy mindössze a házad tartószerkezete készül el ennyi idő alatt!

Márpedig a ház nem akkor van készen, amikor a tartószerkezete. Hanem akkor, amikor ki van burkolva, üzemelnek az elektromos berendezések, a fűtés, a szellőzés, ki van festve, kész a járda, és a homlokzat is hőszigetelésre és színezésre került.

Tévhit 2.: A könnyűszerkezetes ház jobb energetikai tulajdonságokkal rendelkezik

Na, ez a legnagyobb marketing bullshit ebben a témában! Az energetikai jellemzők kiszámítását egy szabvány alapján végzik, amely része a tervezési folyamatnak is. Ez az állítás egyszerűen nem igaz!

Nézzük mi a valóság! A valóság maga a 7/2006 TNM rendelet, amely világosan meghatározza az épületek energiafelhasználása kiszámításának a módját, és a küszöbértéket, amelyet figyelembe kell venni. Ennek a minimum feltételnek kell megfelelnie minden újépítésű épületnek – bármiből is készüljön.

Amikor legközelebb azt mondják neked, hogy a könnyűszerkezetes ház energetikai jellemzői jobbak, ezentúl úgy értsd, hogy ugyanazt a hőszigetelési értéket, egy téglaházhoz képest vékonyabb falakkal tudják megoldani.

És ne feledd! az, hogy a falszerkezet hőszigetelése megfelel az elvártnak, nem jelenti azt is egyúttal, hogy kielégíti az összes energetikai követelményt. Ebből a szempontból a tégla és a könnyűszerkezetes megoldás nem egyenértékű! A felfűtött téglaépület lassabban hűl ki, viszont lassabban is fűtöd fel.  Ennek az az oka, hogy egyszerűen nagyobb a tömege. A nagyobb tömeg pedig lassabban melegszik fel, cserébe viszont lassabban is hűl ki.  Ennek ellenére a két falszerkezet hőátbocsátási tényezője mégis azonos. (Ennek a tényezőnek a jele: u – és büszkén mutogatják a gyártók)

Az tehát, hogy önmagában jobb az energetikája a könnyűszerkezetes házaknak: egyszerűen nem igaz!

A következő blogcikkben folytatjuk a félreértések eloszlatását a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban. Addig is látogass el Facebook oldalunkra, és ha még nem tetted, kövesd is be a Consolumot ezen a felületen, hogy véletlenül se maradj le arról, amikor újabb titkokat fedünk fel előtted a témában!