Félkész téglaház állványzattal, előtérben asztalon alaprajz, költségvetési táblázat, számológép és mérőszalag
Félkész téglaház állványzattal, előtérben asztalon alaprajz, költségvetési táblázat, számológép és mérőszalag
Költségek és finanszírozás

Költségkeretre tervezés: előbb mondd ki a költségkereted, csak utána tervezz

Röviden

A költségkeretre tervezés nem azt jelenti, hogy a tervező megkérdezi a költségkeretedet, mert az a jogi kötelessége. Azt jelenti, hogy minden tervezési szakasz végén költségbecslés készül, és a számok alapján korrigáljuk az igényeket, a terveket és a költségeket. Egy saját projektünkön így lett 220 millióból 158, ugyanazzal az épülettel.

Egy folyó építkezésen 150–160 millió forintos költségkeretből kellett kihozni egy épületet. A vázlatterv még átment. A kiviteli tervnél viszont elkezdtek bejönni az apró extrák, és a végén 220 millió forintnál tartottunk.

Az apró extrák adják össze a költségkeret-túllépést

Az extrák egyenként tényleg aprók, mindegyik csak néhány százezer forint, és pont ettől tűnik veszélytelennek. Nálunk ilyen volt a nagyméretű burkolólap, hozzá az önterülő aljzatkiegyenlítő, az elektromosan vezérelt zsalúzia, egy kandalló burkolattal, meg amit a belsőépítész még kitalált.

Aztán jöttek azok a tételek, amikbe az ember tipikusan nem gondol bele. Ilyen az építkezés szervezése: ki őrzi a területet, ki felel érte, ki biztosítja, de ide tartozik a közműbekötés, egy kis kerítésépítés, a térkövezés és a tereprendezés. Külön-külön egyik sem drámai, együtt viszont ők vitték fel az építési költséget 220 millióra.

Költségkeretre tervezés egy valós projekten, oszlopdiagram: 150–160 millió forintos költségkeret, 220 millió az apró extrákkal, 158 millió az átdolgozott tervvel
Ugyanaz az épület három állapotban. Forrás: Consolum, saját projekt.

Ilyenkor van egy nagy meghökkenés, utána viszont az számít, mit kezdünk vele. Újra átnéztük a terveket. Kicsit más műszaki tartalommal, néhány kompromisszummal sikerült ugyanazt az épületet kihozni 158 millió forintból. Az építészeti gondolat nem változott, a megoldások viszont igen, és olyan döntéseket kellett meghozni, amelyek építtetői figyelmet igényeltek.

A „mennyi az annyi” kérdés a tervezés előtt túl korai

Amikor valaki házat szeretne építeni vagy terveztetni, mindig előkerül ugyanaz az első kérdés: mennyi az annyi? Értem, miért ez az első, de itt kezdődik a baj. Erre külön fel kell hívni a figyelmet, ahogy Lukács Péter gépésztervező kollégám is említi a közösen forgatott podcastünkben, amit ide kattintva tudsz megnézni:

„Nagyon veszélyes, amikor valaki webshopból próbál árakat nézni.”

– Lukács Péter, gépésztervező

A webshopos ár nem számol az olyan járulékos költségekkel, mint a vágási hulladék, ami egy nagyméretű burkolólapnál akár 40–50%-os veszteséget is jelenthet, vagy a szállítás, a raklapdíj és a segédanyagok költsége. Ez gyakorlatilag minden építőanyagnál más és más tételt jelent.

Mennyibe kerül a házam? Tervezés költségkeretre – Ne Fürödj Be #23

A forgatókönyv ismerős. Kifizeted a tervezést, aztán kiderül, hogy az épület mondjuk másfélszer annyiba kerül, mint amennyit beterveztél. Szólsz a tervezőnek, hogy ez így nem jó, és szeretnéd átterveztetni, mert túl drága. Ő általában ilyenkor közli, hogy nincs ennek akadálya, de az áttervezésnek költsége van.

Ha a tervező megtervezett valamit, és kiderül, hogy túl drága, az áttervezésért nagy eséllyel pótmunkát kérhet. A probléma azért nem ennyire egyszerű. A tervező köteles megkérdezni a költségkeretet, de kivitelezői tapasztalat nélkül nem tudja, mi mennyibe kerül, és nem ismeri azokat a költségnövelő tényezőket, amelyekkel egy kivitelező tisztában van. Ezért jó, ha már a tervezés elején ott van a kivitelezői kontroll a tervező fölött.

Kezek egy kinyomtatott alaprajz fölött a tárgyalóasztalon, az egyik ceruzával jelöl
Tervezői és kivitelezői egyeztetés még a tervezés elején.

A költségkeretedet a tervezőnek meg kell mondanod, mielőtt munkába kezd

Ettől viszont még nem költségkeretre tervezés. Az építész tervezőnek jogi kötelessége, hogy a tervezési programban rögzítse a beruházás költségkeretét. A tervezési programot az építtető és a tervező közösen készíti elő, és a tervezési szerződés kötelező melléklete (266/2013. Korm. rendelet 16. §) [1].

A költségkeretre tervezés valójában azt jelenti, hogy amikor elkészül egy tervezési szakasz, költségbecslést készítünk hozzá, és megnézzük, nagyjából hol állnak a számok. A megrendelői visszajelzések alapján akár az igényeket is módosítjuk, és korrigáljuk a terveket és a költségeket is. Ezt egy átlagos tervező, aki nem kivitelez és nem jártas a kivitelezésben, nem fogja tudni megtenni, mert nincs kivitelezési tapasztalata.

Ezt fontos tisztázni. Az, hogy a tervező megkérdezi, mennyiért akarsz házat építeni, a jogi kötelessége. A magyar építésjogi rendszerben viszont nincs olyan előírás, amely alapján a tervező utólag számon kérhető azért, amennyibe az általa betervezett ház kerül. Hiába próbál költségkeretre tervezni, simán lehet 20–30%-os eltérés is. Ha az ügy bíróságra kerül, mert mondjuk vissza akarod követelni a tervezési díjat, a bíróság a 20–30%-os eltérést reálisnak tartja. Ennél nagyobb eltérésre jogszabály ugyan nem kötelezi, de ilyenkor a tervezőt jellemzően elmarasztalják. Legalábbis ez a magyar gyakorlat.

Ezért nálunk a sorrend: előbb a költségkeret, aztán a terv, majd az építkezés. Minden tervezési szakaszhoz költségbecslést készítünk, és ezzel pontosítjuk az előrehaladást. Ez költségesebb és lassabb tervezés, mint egy átlagos családiház-tervezés. Hogy a tervezés és az építés egy kézben a gyakorlatban mit jelent, arról a generálkivitelezőről és generáltervezőről szóló cikkünkben írtunk részletesen.

A tanácsom tehát nem az, hogy a megbízáskor mondd meg a tervezőnek, mennyi a költségkereted, és ebben egyezzetek meg. Ezt megkérdezni neki kutyakötelessége. A tanácsom az, hogy kérj minden tervezési szakasz végén költségbecslést, olyantól, aki ismeri a kivitelezési árakat. Az árat ugyanis nem fogod megtudni egy adatbázisból.

Az átalányár nyugalmat ad, ha az elején átbeszélitek a részleteket

A magyar építőipar általában kétféle elszámolási rendszerben dolgozik: költségelszámolással (projektmenedzsment) vagy egyösszegű átalányárral. A kettő felelősségi és kockázati köre eltér.

Az átalányárnál az elején végigmegyünk a döntéseken. Konkrét burkolatot, kapcsolót és lámpát ajánlunk, mindenből konkrét típust. Amit elfogadsz, az lesz az ár alapja. Ha menet közben változtatni akarsz, van egy kiindulási pont, amihez képest a változás értéke megítélhető.

Mi ilyenkor árgaranciát is vállalunk. Ha nem változtatsz az igényeiden, az ár nem módosul. Kivétel a jogszabályváltozás és az érdekkörünkön kívül eső, előre nem látható esemény.

A költségelszámolás másképp működik. Ezt azoknak ajánlom, akik a költségek szakmai mélységébe bele akarnak menni, és van is rá idejük. Jellemzően fejlesztők szeretik, mert át akarnak látni minden tételt, értik, mi történik, és nem kell nekik elmagyarázni az összes építési fogalmat. Ha ezt választod, alaposan megfizetett műszaki ellenőr kell mellé, aki napi szinten tud foglalkozni az árak átnézésével és a helyszíni műszaki tartalommal is. Magánemberként ez komoly stresszel járhat, és rengeteg döntést kell meghoznod. Az adminisztráció is jóval több, ezért ez a forma emelheti a generálkivitelezői költséget.

Ha nem akarsz napi szinten foglalkozni az építkezéssel, az átalányár illik hozzád. Ha te szeretnéd látni és vezetni minden tételt, a költségelszámolás.

Egyösszegű átalányárKöltségelszámolás
Kinek jó?Aki nem akar napi szinten foglalkozni az építkezésselAki a költségek szakmai mélységébe bele akar menni, és van rá ideje
ElőkészítésAlapos: konkrét burkolat, kapcsoló és lámpa típus az elejénMenet közbeni döntések, rengeteg tétel
ÁrFix, ha nem változtatsz az igényeidenA tényleges tételek szerint alakul
Mi kell mellé?Részletes tervek és költségvetésAlaposan megfizetett műszaki ellenőr
AdminisztrációKevesebbJóval több, emelheti a generálkivitelezői költséget

Átalányárnál is lesz vita, ha az elején kimarad valami

Vita ott lesz, ahol az elején nincsenek kitisztázva a műszaki kérdések. Mondok egy példát. Elkészülnek a részletes kiviteli tervek, de nem kérsz belsőépítészeti tervet, és ez alapján megállapodsz egy generálkivitelezővel. Menet közben meggondolod magad, és mégis készíttetsz egy belsőépítészeti tervet, amelyben a belsőépítész olyan konkrétumokat tüntet fel, amelyeket a generálkivitelező az ajánlatadás pillanatában nem láthatott és nem tudhatott. Ezért jogosan kérhet pótmunkát. Ne feledd: ez annak számít, mintha az igényeid módosultak volna. Ezért fontos, hogy minél részletesebb tervekkel rendelkezzünk.

Az egyösszegű átalányár alapos előkészítést igényel. Ez időbe kerül, cserébe viszont jól kiszámítható fix költséget kapsz.

Kerámiatégla pillérek és födémzsaluzat acél támaszokkal egy épülő családi házban
A szerkezetépítésnél már az számít, mi volt az elején a tervekben.

A generálkivitelező a saját működési költségén felül a kockázatokat is beárazza. Minél rosszabbak a tervek, és minél kevesebb apró műszaki részlet van kidolgozva, annál több a bizonytalanság építkezés közben, ami a generálkivitelezői fedezetben jelenik meg.

Jó példa a lámpakapcsoló. Nem mindegy, hogy egyszerű hétköznapi kapcsolót építünk be, vagy érintős, üvegfelületű okoskapcsolót, mert a kettő ára jelentősen eltér. Ha ez vagy a burkolat kérdése utólag kerül elő, és kiderül, hogy mi mennyibe kerül, abból vita lesz.

Az átalányárnál tehát akkor számol alacsonyabb kockázattal a kivitelező, ha minden ilyen kérdést előre tisztázunk. Ennek egyik eszköze a költségvetés és a kellően precíz kivitelezési tervdokumentáció.

Költségkeretre tervezés: négy döntés a tervező megbízása előtt

  1. Döntsd el, mekkora a költségkereted a ház teljes költségére. Számold bele a közműbekötéseket, a kerítést, a térkövezést, a tereprendezést és az építkezés szervezési költségeit is, mert ezeket szokás elfelejteni.
  2. A költségkeretedet ne webshopos árakból rakd össze. Beárazni olyan szakember tud, aki már csinált ilyet. Sajnos az AI is pontatlanul áraz egyelőre, te pedig nem biztos, hogy tisztában vagy a beépített és a bolti ár különbségével. Ha például a webshopban azt látod, hogy egy négyzetméter burkolat 20 ezer forint, mire az a helyszínre kerül vágási hulladékkal, segédanyagokkal, szállítással, anyagmozgatással és egyéb költségekkel együtt, az egy négyzetméter beépített ár már nem egyenlő az egy négyzetméter bolti árral. A generálkivitelezőnek ezzel számolnia kell.
  3. Döntsd el őszintén, mennyi időd és energiád van az építkezésre. Ha kevés, az átalányár felé érdemes menned. Ha sok, és szereted a számokat, a költségelszámolás is szóba jön, műszaki ellenőrrel.
  4. Átalányárnál az elején tisztázd a részleteket konkrét típusokkal: burkolatokkal, kapcsolókkal, lámpákkal.
Kétszintes családi ház a kivitelezés vége felé, lapostetővel, vakolt homlokzattal
Ide akkor jutsz el a költségkereteden belül, ha az elején eldőltek a fenti kérdések.

A költségkeret, az elszámolási forma és a tisztázott részletek együtt adják az alapot, amire a tervet érdemes építeni.

Ha még telket keresel, azt a témát külön viszi a testvérmárkánk, a Mielőtt telket veszel.

Ha szeretnéd átbeszélni a saját költségkeretedet és azt, hogy melyik elszámolási forma illik hozzád, írj nyugodtan.

Consolum, telekvásárlástól az ajtónyitásig.

Beszéljük át

Gyakori kérdések

Mit jelent a költségkeretre tervezés?

Azt, hogy minden tervezési szakasz végén költségbecslés készül, és a számok alapján korrigáljuk az igényeket, a terveket és a költségeket. Az, hogy a tervező megkérdezi a költségkeretedet, még nem költségkeretre tervezés: ez a jogszabály szerint amúgy is kötelező.

Miért lépi túl a házépítés a tervezett költségkeretet?

Leggyakrabban az apró extrák miatt. Egyenként csak néhány százezer forintosak, például nagyméretű burkolólap, elektromos zsalúzia vagy kandalló, de együtt tízmilliókat tesznek ki. Egy saját projektünkön így lett a 150–160 millió forintos költségkeretből 220 millió.

Ki lehet számolni a házépítés költségét webshopárakból?

Nem érdemes. A webshopos ár nem tartalmazza a járulékos költségeket: a vágási hulladékot, ami nagyméretű burkolólapnál akár 40–50% is lehet, a szállítást, a raklapdíjat és a segédanyagokat. Egy négyzetméter beépített burkolat ára nem egyenlő egy négyzetméter bolti árral.

Meg kell mondanom a tervezőnek a költségkeretet?

Igen. A tervezési programban rögzíteni kell a beruházás költségkeretét, a tervezési program pedig a tervezési szerződés kötelező melléklete (266/2013. Korm. rendelet 16. §). A tervező ennek ellenére nem kérhető számon, ha a ház 20–30%-kal többe kerül: a bírósági gyakorlat ezt még reális eltérésnek tartja.

Ki fizeti az áttervezést, ha a kész terv túl drága lett?

Nagy eséllyel te. Ha a tervező megtervezett valamit, és utólag derül ki, hogy túl drága, az áttervezésért pótmunkát kérhet. Ezért jó, ha már a tervezés elején ott a kivitelezői kontroll a tervező fölött.

Átalányár vagy költségelszámolás: melyik jobb házépítésnél?

Ha nem akarsz napi szinten foglalkozni az építkezéssel, az átalányár: alapos előkészítést kér, cserébe fix árat kapsz, ha nem változtatsz az igényeiden. Ha minden tételt látni és vezetni akarsz, a költségelszámolás, de ehhez alaposan megfizetett műszaki ellenőr kell, és több az adminisztráció.

Várhelyi TiborA szerzőrőlVárhelyi Tiborügyvezető, beruházás-lebonyolító
Scroll to Top