
Generálkivitelező és generáltervező: mit jelent, és mi történik, ha a kettő ugyanaz a csapat?
A generálkivitelező köznyelvi szó arra a vállalkozóra, aki az építkezés egészét megszervezi és vállalja, a törvény ezt fővállalkozó kivitelezőnek hívja. A generáltervező az építész, aki a szakági terveket (statika, gépészet, villamos, energetika) egybefogja. A legtöbb baj a tervezés és kivitelezés határán keletkezik: a házat megtervezik, aztán beárazzák, és csak ezután derül ki, mennyibe kerül. Addigra viszont már milliókat elköltöttél.
Építészmérnök vagyok, 2006 óta dolgozom az építőiparban, előbb műszaki rajzolóként, aztán építész-előkészítőként, építésvezetőként és projektvezetőként. Túl sokszor láttam, hogy az elképzelések és a valós költségek nem találkoznak.
Mit jelent a generálkivitelező?
A generálkivitelező az a vállalkozó, aki az építtetővel a kivitelezés egészére szerződik, és megszervezi az összes szakma munkáját; a jogszabály nyelvén ő a fővállalkozó kivitelező.
A „generálkivitelező” a szakma és a köznyelv szava, a törvény fogalomtára nem tartalmazza. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 16. § 49. pontja a fővállalkozó kivitelezőt ismeri, és így határozza meg: „az építtetővel kivitelezési szerződést kötő, építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező” (Méptv., njt.hu).
A törvény ugyanitt azt is leírja, hogy a vállalkozó kivitelező a láncban elfoglalt helye szerint lehet fővállalkozó, megrendelő vagy alvállalkozó kivitelező (16. § 133. pont). Építtetői szemmel ez egyszerű: akivel te szerződsz a kivitelezésre, az a fővállalkozó. Aki neki dolgozik, az alvállalkozó. Hogy kik vesznek részt egy családi ház építésében, azt külön cikkben mutattuk be. Amikor valaki generálkivitelezőt keres, jellemzően erre a fővállalkozói szerepre gondol.
Mit vállal a generálkivitelező? A saját cikkünkben így fogalmaztunk: „A generálkivitelező valójában egy olyan projektmenedzsmenti stáb, aki professzionálisan irányítja az építkezést.” Megszervezi a különböző alvállalkozók összehangolt munkáját, ütemez, beszerez, és ezzel kockázatot vállal át tőled. Az e-építési napló vezetése is az ő feladata, erről a hivatalos építésügyi portálon is olvashatsz (e-epites.hu). A generálkivitelezőnek általában nincs saját fizikai munkaereje, az építkezést szervezi. Erről bővebben a generálkivitelezésről szóló cikkünkben írtam.
Mit jelent a generáltervező?
A generáltervező jellemzően az építész, aki a szakági tervezők munkáját összefogja, és a teljes tervdokumentációért egy kézben felel.
Egy családi házhoz több szakág terve kell. Az építész mellett ott van a statikus, az épületgépész, a villamos tervező, az energetikus, és a helyszíntől, a háztól függően még néhány szakember. Ha mindegyikkel külön szerződsz, neked kell összehangolnod őket. Ha van generáltervező, ő szervezi őket, és ő felel azért, hogy a tervek egymással összhangban legyenek. A tervezésről szóló korábbi cikkünkben részletesebben is kifejtettük a generáltervezés lényegét, és ezt írtuk: „Előnye, hogy az építész kezében összpontosul a felelősség.”
Mit ad át a generáltervező a végén a kivitelezőnek? Nagyjából ezt:
- az engedélyezéshez vagy bejelentéshez szükséges terveket,
- a kiviteli tervet, ami alapján építeni lehet,
- a műszaki leírást, ami szövegben rögzíti a minőségeket és anyagokat,
- ha van, a költségvetés-kiírást, vagyis a tételek és mennyiségek listáját (erről a következő fejezetben bővebben).
A szakágak közötti összehangolásnál csúszik el a legtöbb dolog. A villamos tervben nincs hely annak, amit a gépész betervezett, vagy egy részlettel senki nem foglalkozott, mert mindenki azt hitte, hogy a másik fogja.
Kimaradhat az is, ami nem szorosan a ház része, de nélküle nem biztos, hogy működőképes lesz az épület: a kerítés, a térkő, a közművek bekötése, a kert, az öntözés. Ezek sokszor egyik szakág tervébe sem kerülnek bele rendesen, mert nem „épületek”. A végén viszont ki kell fizetni őket, és együtt komoly tételt tesznek ki.
Mit jelent ez neked építtetőként? Ha nincs, aki egybefogja a terveket, a szakágak közötti hézag a te asztalodon landol. Neked kell észrevenned, hogy a gépész és a statikus mást gondolt, és neked kell eldöntened, kinek a dolga megoldani a problémát. Sok építtető ezt nem tudja megítélni, és nem is kell tudnia: erre való a generáltervező. Az ő dolga, hogy a tervek egymással is stimmeljenek, és ne legyen köztük ellentmondás.

Az információ áramlása a tervezőtől a kivitelezőig
A tervező feladata lényegében az, hogy az elképzelésedet közvetítse a kivitelező felé. Ennek a kommunikációnak a nyelve a tervdokumentáció: tervek, gyártmánytervek, konszignációk, kimutatások, számítások, műszaki leírás, és ha van, az árazatlan tételes költségvetés-kiírás. Az információ a tervezőtől a kivitelező felé áramlik. Visszafelé viszont nem jön semmi: a kivitelező tapasztalata, az árak és a megépíthetőség nem jut vissza a tervezőhöz.
Az árazatlan tételes kiírás nem minden esetben kötelező eleme a tervcsomagnak; hogy kell-e, az attól függ, milyen tervcsomagról van szó. Ahol kötelező, ott is csak árazatlan kiírást ír elő a jogszabály (Épkiv., net.jogtar.hu), mert a tervező nem rendelkezik sem kivitelezői műszaki és technológiai tapasztalattal, sem árismerettel.
Az árazatlan kiírásban benne van, hogy hány négyzetméter falazat, milyen vastag szigetelés, hány méter cső kell. Az nincs benne, hogy ez mennyibe kerül. Barta Judit, aki a költségkeret jogkérdéseit vizsgálta, tanulmányában így foglalja össze: a jogszabály szerint ezeknek a tervdokumentációknak „csak árazatlan költségvetési kiírást kell tartalmaznia, így ezek alapján nem állapítható meg a beruházás költsége” (Barta Judit tanulmánya, real.mtak.hu).
Az árat tehát a kivitelező teszi a tételek mellé. Az ő tudása viszont jellemzően nem jut vissza a tervezőhöz, mert a sorrend nem engedi: mire a kivitelező beárazza a tervet, a terv már kész. Ha ekkor derül ki, hogy egy megoldás drága, a módosítás már tervezési pótmunka, ami időbe és pénzbe kerül.
Van néhány banánhéj is, amelyen sok kivitelezés elcsúszik, mert egyik terv sem mutatja:
- a közműcsatlakozások ügyintézése és költsége,
- a hatósági engedélyek és papírok, amelyek építés közben kellhetnek, például útcsatlakozás vagy kapubehajtó kialakítása,
- a használatbavételi eljárás és minden, ami hozzá kell,
- a sok apró tétel, ami egyenként nem tűnik soknak, együtt viszont komoly összeg.
Az ajánlatok összehasonlításánál is ebből adódik a gond. Az árazatlan kiírást minden kivitelező ugyanúgy kapja meg, de ami nincs benne, azt mindenki a maga módján kezeli. Az egyik beárazza, a másik kihagyja, vagy odaírja, hogy „nem tartalmazza”. Így hiába ugyanarra a házra kérsz ajánlatot, az ajánlatok sokszor eltérő műszaki tartalomra szólnak.
Példa: tegyük fel, hogy három ajánlat jön: 100, 110 és 120 millió. Első ránézésre a 100 millió a nyerő. Ha viszont a 100 milliósból hiányzik a közműcsatlakozás és a külső burkolat, a 120 milliósban pedig benne van, akkor a különbség a tartalomban van. Ezt csak tételenként átnézve lehet észrevenni. Ahhoz pedig, hogy kiszúrd, szakmai tapasztalat kell.
Miért lepődik meg sok építtető, amikor beárazzák a kész tervet?
Azért, mert a szokásos sorrendben a tervező előbb megtervezi a házat, és csak utána derül ki a kivitelezői ajánlatokból, mennyibe kerül.
A tervezőnek igenis van köze a költséghez. A tervezési program, amelyet az építtető és a tervező közösen készít el, a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően tartalmazza a beruházás költségkeretét is. Ezt a 266/2013. Korm. rendelet (Szakgyr.) 16. § (3) bekezdés e) pontja mondja ki (Szakgyr., njt.hu). A keret betartása tehát elvárás.
A gond máshol van. Barta Judit korábban említett tanulmánya szerint „a jogszabály megköveteli, hogy az építészeti-műszaki tervező tartsa be az építési beruházás költségkeretét, azonban ennek nincs jogszabályban előírt visszacsatolása az építtető felé, alapvetően a kivitelezői árajánlat mutat rá az építési beruházás költségére.” Magyarul: a tervezőnek tartania kell a keretet, de senki nem ellenőrzi, amíg meg nem jönnek az ajánlatok.
Ha visszacsatolást szeretnél, azt külön kell kérned: a tanulmány szerint a költségbecslést vagy -számítást az építtetőnek kell megrendelnie a tervezőtől. A kiviteli tervhez árazott tételes költségvetés-kiírás is kérhető, amelynek ebben az esetben az anyag- és a munkadíjakat is tartalmaznia kell. A tényleges költség viszont ekkor is csak a kivitelezői ajánlatokból derül ki. Arról, hogyan hasonlíts össze kivitelezői ajánlatokat, külön cikkünk szól. A tervezői becslés vagy számítás a tanulmány szavaival „csak egy iránymutatás, nem garantálja, hogy az adott kivitelező vagy kivitelezők árajánlatai összhangban lesznek azzal.”
Miért nem tud a tervező pontosabban számolni? Elsősorban azért, mert nincs piaci rálátása az építőanyagárakra. Egy megépített szerkezet árába a listaáron felül bele kell számolni a logisztikai díjakat (raklapdíj, csomagolási díj, környezetvédelmi díj, szállítás), a vágási és beépítési veszteséget, a segédanyagokat és a vállalkozói profitot. Ezekkel a tervező nem tud számolni, ezért nem életszerű, hogy egymaga be tudja tartani a keretet.
A saját tapasztalatunk szerint ehhez jön még két dolog:
- A tervező sokszor csak általános költségbecslési segédletből vagy adatbázisból (például a TERC-adatbázisból) dolgozik. Ez jó kiindulás, de nem a te telkedre és nem a mai piacra szól.
- Ha készül költségvetés, gyakran kimarad belőle a gépészet és a villamos, vagy csak egy becsült sor lesz belőlük, és kimarad a ház körüli munka is.
Ez neked azért gond, mert mire kivitelezői árajánlatot kapsz, már több millió forintot elköltöttél tervezésre. Ha kiderül, hogy nincs pénzed megépíteni, azért, hogy a ház beleférjen a keretbe, az áttervezésért újabb pénzt kérnek.

Mekkora eltérés számít még normálisnak? Magyarországra nem tudok olyan számot mondani, amelyet forrással alá tudnék támasztani. Barta Judit tanulmánya ír arról, hogy a magyar bírói gyakorlatban is van példa arra, hogy a szerződésben meghatározott költségkeret átlépését a bíróság a tervező hibás teljesítésének tekintette. Általános sávot viszont nem határoz meg. A német bírói gyakorlatban kialakultak tűréshatárok, és ezek jól mutatják a logikát (a tanulmány 27. lábjegyzete alapján):
- költségbecslés esetén 30–40%,
- költségszámítás esetén 20–25%,
- árazott tételes költségvetési kiírás szerint vállalt költségszámításnál 10–15%.
Ezek német számok, és a tanulmány szerint ott sincs jogszabály a keret betartásáról, a sávokat a bírói gyakorlat alakította ki. Arra viszont jók, hogy lásd: minél korábbi és durvább a becslés, annál nagyobb eltérést tekintenek még elfogadhatónak.

Egy saját esetünk: terveztünk egy házat 160 millió forintos költségkerettel, és ezt tudtuk is tartani. A vázlattervezés során viszont menet közben extra funkciók kerültek elő. A tervezés pont arról szól, hogy részleteiben megismerjük az igényeket, és beletervezzük őket az épületbe. Ezek az eredetileg nem tervezett funkciók drasztikusan megemelték a költséget: 220 millió forintra ugrott, pedig ugyanarról a házról beszélünk.
Mi viheti így fel az árat? Például ha redőny helyett okosotthonnal vezérelt zsalúzia kerül az ablakokra. Ha jobb minőségű, nagyobb burkolólapot választasz. Vagy ha olyan melegburkolatot, amely alá elkerülhetetlen például az önterülő aljzatkiegyenlítő. Ezek az apróságok néhány százezer, néhány millió forintonként viszik felfelé az árat. A költségkeretre tervezés lényege éppen az, hogy miután kijött a költség, egy, két vagy három körben elvégezzük ezeket az apró módosításokat. A költségek követéséről tartsd kézben az építkezés költségeit címmel külön cikket is írtunk.
A pontos árat akkor kapod meg, amikor a terv már kész, és a legolcsóbb változtatási lehetőségek már elmentek. Ennél a háznál egyébként a költségkeretre tervezés során megtaláltuk a kompromisszumot, és az építkezés a költségkereten belül maradt.
Milyen feszültségek adódnak, ha a tervező és a kivitelező külön csapat?
A leggyakoribb a pótmunkavita: a kivitelező szerint a tervező hibázott, a tervező szerint rosszul építették, a kettő között pedig az építtető áll, aki mindkettőt fizeti.
Ha a tervező és a kivitelező két külön cég, két külön szerződéssel, akkor minden kérdés, ami építés közben előjön, két cég között pattog. Építés közben pedig szinte biztosan jönnek kérdések. Egy egyedi házat szinte lehetetlen úgy megtervezni, hogy a helyszínen semmi eldöntendő kérdés ne kerüljön elő.
Ilyenkor a kivitelező megáll, és kérdez. Addig a munka áll, vagy a kivitelező a saját belátása szerint dönt, és akkor később jön a vita, hogy ki döntött és miért. Ha a válaszból pótmunka lesz, jön a kérdés: ki fizeti?
Barta Judit tanulmánya is leírja, hogy a kivitelezői árajánlathoz képest is változhat a tényleges költség, például pótmunkák, műszakilag szükséges többletmunkák és szerződésmódosítások miatt. Ha pedig az építtető módosítja a tervezési programot vagy a műszaki tartalmat, az szintén növeli a költséget.
Van változtatás, ami belefér a meglévő engedélybe vagy bejelentésbe, és van, ami nem. Ha a tervező és a kivitelező külön cég, ez is egy újabb kör: a kivitelező kérdezi a tervezőt, és lehet, hogy a válasz az, hogy így nem megy.
Példa: tegyük fel, hogy a falazás közben kiderül, hogy a gépészeti vezeték nyomvonala átmenne egy gerendán, amit a statikus másképp tervezett. A kivitelező ír a tervezőnek. A tervező továbbítja a statikusnak és a gépésznek. Pár nap múlva jön a válasz: a vezetéket máshol kell átvezetni, ami plusz anyag és plusz munka. A kivitelező ezt pótmunkaként számolja. A tervező szerint ezt a kivitelezőnek előre jeleznie kellett volna.
A felelősség kettéválik, és a határon könnyen lesz belőle vita.
Mit mutatnak a nemzetközi kutatások?
A kutatások szerint a tervezés és a kivitelezés egy kézben (angolul Design and Build) átlagosan olcsóbb és gyorsabb volt a hagyományos „tervezés, versenyeztetés, kivitelezés” sorrendnél.
Mark Konchar és Victor Sanvido 1998-as cikke 351 amerikai épület adatait hasonlította össze (ASCE; a szerzők összefoglalója: CIB, PDF). Átlagosan a Design and Build a hagyományos sorrendhez képest:
- 6%-kal alacsonyabb egységköltséget,
- 12%-kal gyorsabb építést,
- 33%-kal gyorsabb teljes átfutást mutatott (a tervezés kezdetétől az átadásig).
Az Egyesült Királyságban a Reading Design and Build Forum 332 projektet vizsgált, és hasonló irányt talált: 13%-kal alacsonyabb egységköltséget, 12%-kal gyorsabb építést és 30%-kal gyorsabb teljes átfutást (ugyanebben az összefoglalóban).

Az amerikai minta könnyűipari épületekből, irodákból, csúcstechnológiás épületekből, nehézipari épületekből és többszintes lakóépületekből állt.
A másik kutatási irány a költségkeretre tervezés, angolul Target Value Design. A költséget a tervezés elején rögzítik, és a tervezés közben folyamatosan árazzák, hogy a terv a kereten belül maradjon. Ebbe tartozik a kivitelező korai bevonása is. Egy norvég esettanulmány szerint a kivitelező korai bevonása javította a megépíthetőséget és a költségbecslést (IGLC 2022), más norvég esettanulmányok szerint viszont a módszer elemei sokszor csak részben valósulnak meg (IGLC 2020).
Ha nincs pontosan tisztázva, mit kell megépíteni, az később feszültséget okoz a projektben. A tisztázás eszköze a kiviteli terv és a költségvetés. Minél több tisztázatlan kérdés marad a tervezés után, annál nagyobbak lehetnek a nézeteltérések a kivitelezés közben, és végső soron ez a teljes projekt bekerülési költségében is meglátszik.
A Design and Build konstrukció nem új keletű találmány. A tervezés és a kivitelezés összekötése régóta vizsgált kérdés, és vannak tanulmányok, amelyek alátámasztják az eredményes működését.
Hogyan csináljuk mi a tervezést és a kivitelezést a gyakorlatban?
Az építési projekt három szakaszra osztható: előkészítés és vázlatterv, kiviteli tervek és költségvetés, majd végül a kivitelezés.
Mindegyikről külön cikkben írunk részletesen, itt csak vázlatosan mutatom be őket.
1) Előkészítés és vázlatterv. Geodézia, talajmechanika, előzetes főépítészi egyeztetés, aztán az építészeti vázlatterv. Itt derül ki, mit enged a telek és a helyi szabályozás, és mit szeretnél valójában. A szakasz végén költségbecslés is készül.
2) Kiviteli tervek és költségvetés. Itt készül el a részletes kiviteli terv, és vele együtt a költségvetés. Amikor mi készítjük a költségvetést, kivitelezői szemmel írjuk meg a tételeket, és az alapján árazzuk be, hogy mi mennyiért tudnánk megoldani. Ha a költségvetés túlmegy a kereten, itt még kis tervmódosítással lehet rajta igazítani. Ebben a fázisban készülnek el a költségvetés alapjául szolgáló kiegészítő részlettervek, és ekkor szerezzük be a szükséges kiegészítő engedélyeket is.
3) Kivitelezés. Ha a fenti tervezési és költségvetés-készítési módszert követjük, akkor a kivitelezést fix áron is el lehet vállalni. Ez az egyösszegű átalányár: a kockázatok jelentős részét a generálkivitelező vállalja, neked fix árad van, és amíg nincs megrendelői igénymódosítás, az ár nem változik.

Azt is tudni kell, hogy ha így tervezed meg a házadat, a tervezés valószínűleg drágább lesz, mint amire számítasz. Részletesebb, tovább tart, több szakág dolgozik rajta. Cserébe ebből lesz a költségvetés és ebből lesz az ár, és ahogy a fenti elemzések és tanulmányok mutatják, a folyamat végére összességében nyersz vele. Elsőre elrettentő lehet, de egy családi ház esetében is simán 10 milliós tervezési költségek repkednek.
Kis előny ugyanakkor, hogy ha ebben a formában szerződsz, bizonyos esetekben a tervezésre is érvényesíthető az 5%-os áfa.
Egy egyedi családi ház teljes felépítése a tervezéssel együtt akár másfél–két év is lehet. Ezt a három szakasz nem rövidíti le varázsütésre, azt viszont elérheti, hogy a végén ne a pótmunkákról szóljon a történet.
Mi változik, ha a tervező és a kivitelező egy csapat?
A terv eleve a megépíthetőségre és a költségkeretre készül, és ha építés közben kérdés jön elő, nincs egymásra mutogatás.
Mi azt tartjuk célszerűnek, ha a tervező a kivitelezésben is részt vesz, kivitelezői tapasztalattal is rendelkezik, és nem különálló belső csapatként, hanem a teljes folyamat szerves részeként dolgozik.
Ideális, ha már a tervezés korai szakaszában is többször készülnek költségelemzések, mert pontosan ez az a visszacsatolás, ami a hagyományos sorrendből a legtöbbször hiányzik.

A technológiánál is számít a sorrend. Ha a házad építésénél először technológiát választasz, felültél a marketingvonatra, és erről nem tudsz leszállni.
Ilyenkor már az első döntésed meghatározza az egész projektet. Ez nem feltétlenül jelent rosszat, de kötöttséget biztosan.
A mi javaslatunk ezzel szemben: aki megtervezi a házadat, az válassza ki számodra a legjobb technológiát, amiből megépül. Neked otthon kell, és nem érdemes beleszeretni egy technológiába csak azért, mert az adott cég marketingesei szép anyagokat gyártanak róla. Minden technológiának megvan a maga szerepe.

Röviden a Design and Build konstrukcióról: Magyarországon ez a felállás nem elterjedt (az Orbán-kormányok alatt inkább üldözött megoldás volt, a közbeszerzéseken szinte biztosan). Az előbb tervező, aztán kivitelező sorrend is tud jól működni. Mi azért csináljuk egy kézben, mert láttuk, hol szokott elcsúszni a kettő között a kommunikáció. Ha erről többet szeretnél tudni, itt írtunk róla: egyedi családi házak tervezése és építése egy kézben.
Gyakori kérdések a generálkivitelezőről és a generáltervezőről
Rövid válaszok a fogalmakról és a költségekről.
Mi a különbség a generálkivitelező és a fővállalkozó között?
Gyakorlatilag ugyanarról a szerepről van szó. A „generálkivitelező” a köznyelvi és szakmai szó, a törvény fogalomtára nem tartalmazza. A Méptv. 16. § 49. pontja a fővállalkozó kivitelezőt határozza meg: az építtetővel kivitelezési szerződést kötő, építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező.
Mit csinál a generáltervező?
Összefogja a szakági tervezőket (statikus, gépész, villamos, energetikus és a többiek), és felel azért, hogy a tervek egymással összhangban legyenek. Jellemzően az építész a generáltervező, így nála összpontosul a tervezési felelősség.
Miért drágább a ház, mint ahogy a tervező mondta?
Mert a tervezői becslés csak iránymutatás, a tényleges árat a kivitelezői ajánlatok mutatják meg. Barta Judit tanulmánya szerint a tervezőnek tartania kell a költségkeretet, de ennek nincs jogszabályban előírt visszacsatolása az építtető felé. Ha a tervcsomagban van költségvetés-kiírás, az is árazatlan, árazott költségvetést külön kell kérni.
Jó-e, ha a tervező és a kivitelező ugyanaz?
Szerintem igen, ha tudod, mit vállalsz vele. Előnye, hogy a terv a költségkeretre és a megépíthetőségre készül, és a tervező a kivitelezésben is részt vesz. Hátránya, hogy a kivitelezőhöz is kötődsz, gyakran még kész ár nélkül, és a tervezés drágább lehet, mint amire számítasz. A Design and Build konstrukcióról szóló nemzetközi kutatások átlagosan kedvező eredményt mutatnak.

Mi a következő lépés?
Ha van egy telked vagy egy elképzelésed, és nem tudod, kit hívj először, beszéljük át.
Nem kell hozzá kész terv, és nem kell eldöntened semmit előre. Egy első beszélgetésen megnézzük, mit szeretnél, mekkora keretben gondolkodsz, és ehhez melyik út illik jobban. Lehet, hogy az a jó megoldás, ha egy csapatra bízod a tervezést és a kivitelezést, és lehet, hogy nem. Az első beszélgetéshez itt kereshetsz: beszéljünk a terveidről.
Beszéljük átForrások
- 2023. évi C. törvény a magyar építészetről (Méptv.), 16. § 49. és 133. pont: https://njt.hu/jogszabaly/2023-100-00-00
- 191/2009. Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (Épkiv.), 1. melléklet 7. pont: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900191.kor ; https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2009-191-20-22
- 266/2013. Korm. rendelet (Szakgyr.), 16. § (3) e): https://njt.hu/jogszabaly/2013-266-20-22.27
- Barta Judit tanulmánya a tervezési költségkeret jogkérdéseiről (PDF, 95–122. o.): https://real.mtak.hu/246761/1/1350_95-122.pdf
- Konchar, M., Sanvido, V.: Comparison of U.S. Project Delivery Systems. Journal of Construction Engineering and Management, 124(6), 435–444.: https://ascelibrary.org/doi/10.1061/(ASCE)0733-9364(1998)124:6(435)
- A szerzők összefoglalója (CIB W55 & W65): https://www.irbnet.de/daten/iconda/CIB3495.pdf
- IGLC 2022: https://doi.org/10.24928/2022/0208 ; IGLC 2020: https://doi.org/10.24928/2020/0087 ; IGLC 2021: https://doi.org/10.24928/2021/0131




